Milyennek látod a 2009-es évet, először a hivatal és az önkormányzat munkáját tekintve?

Felemás, mint ahogy minden tekintetben felemás.  Azért is felemás, mert mint tudnivaló, a képviselő-testület egy része ismételten fölállt, a képviselők száma a kívánt érték alá csökkent, ezért a képviselői helyekre ki kellett írni a képviselő választást. A választás megtörtént, a választás óta fölállt az új képviselő-testület, a 8 tagú testület. Gyakorlatilag a nyári időszakot, több mint 3 hónapot kihagytunk. Nem voltak döntések, ezért bizony mikor elkezdett a képviselő-testület dolgozni igen kemény döntéseket és sok döntést kellett meghoznunk. Hát most egy kicsit rá kellett húznunk de remélem, hogy január elsejével illetve az új évben visszaáll a régi rend és lehet normálisan dolgozni, nem lesznek olyan hatalmas nagy anyagok, melyen keresztül kell rágnunk magunkat és tudunk döntéseket hozni.

 

Lezártátok-e már a tavalyi évet, sikerült-e a költségvetést egyensúlyban tartani?

Számszaki adatok igazából háromnegyed évesek állnak rendelkezésre, én azt gondolom, hogy a 2009-es év a költségvetés szerint haladt. Egy-két kirívó eset van, amikor plusz költséget kellett valamilyen úton-módon kifizetnünk, nem várt költséget kellett kifizetnünk, ez viszont úgy gondolom, hogy a meglévő megtakarításokból átcsoportosítással áthidalható. Tehát valószínű, hogy a 2009-es évet sikerült a költségvetésben előírtak szerint teljesítenünk.

 

Az intézményeket tekintve milyen volt a tavalyi év?

Ha a szakmai munkát tekintjük, azt mondom, hogy sikeres volt. Bebizonyosodott, hogy az iskolánk is, óvodánk is és a könyvtárunk is szépen teljesített. A költségvetés szempontjából pedig azt kell mondanom, hogy ők még gazdaságosabban gondolkodnak és dolgoznak. Az iskolában tulajdonképpen a polgármesterségem óta, 2006 óta nem változik a költségvetés fő számösszege, 3 éve az eszközvásárlás abból a pénzből történik az iskolában, amit a bérleti díjakból – a tornaterem bérleti díjából, vagy pedig hát az iskola egyéb helyiségeinek a bérleti díjából – tud az iskola magának megteremteni. Az óvodában is igen pontosan, a háromnegyed éves mérleg szerint is nagyon pontosan tartották magukat az idei költségvetéshez, tehát ott sincs olyan probléma, és hát a könyvtárban is igyekszik a könyvtárvezető asszony a költségvetést tartani.

 

Volt-e az elmúlt évben olyan, ami nem úgy alakult, ahogy terveztétek, amire számítottatok?

Természetesen sok ilyen van, beruházásainknál – igazándiból ugye nagyon kevés beruházást terveztünk, de amit terveztünk, az a 2008-ból áthúzódó volt: a József Attila utcának a teljes aszfaltborítása, azt sikerült megoldani és hát gyakorlatilag, kis banki segítséggel, de kifizetni is, tehát az megvalósult. Egy kicsit csúsztunk, tehát én magam is elégedetlen voltam azzal, hogy ilyen sok időbe telik, amíg ezt sikerül megoldani. És volt egy másik, a Szőnyi utcai támfal, amit a viszmajor - keretből akartunk megcsináltatni. Nagyon szerettem volna, ha a nyári szezon előtt történik meg a munka – pont a legnagyobb nyári szezonban volt lezárva az út az építkezés miatt, a támfal felújítása miatt. Szerencsénkre azonban itt a beruházó nagyon gyors volt, ha jól emlékszem talán két hét alatt elkészítették és nagyon szép munkát végeztek, azt hiszem erről felvételetek is van, tehát be is tudjátok mutatni, hogy valóban szép munka készült a Szőnyi utcában.

Hát ezen kívül természetesen szeretnék minden választópolgárnak eleget tenni, a kéréseinek eleget tenni, de hát ugye ez soha nem sikerül – vannak olyan dolgok, amiket nem sikerült megoldani. Nem sikerült például értékesítenünk azt az önkormányzati telket, ami az egyensúlyt biztosíthatta volna az önkormányzat költségvetésében, illetve egy kicsit tágabb teret adhatott volna nekünk. De ez nem is baj, ezt igazából nem is negatívumnak élem meg, hiszen ebben a gazdasági helyzetben, amiben most vagyunk, az ingatlanárak bizony nagyon mélyen repülnek és én azt gondolom, hogy Zebegény területei értékesek, tehát nem kívánjuk elkótyavetyélni és inkább megpróbálunk tényleg a borotvaélen táncolva úgy gazdálkodni, hogy ne kelljen ingyen, vagy nagyon olcsón megszabadulni telkektől. Várunk arra, amikor esetleg jobb idők jönnek és az ingatlanárak elkezdenek emelkedni – hát akkor majd egyensúlyba kerül véglegesen a költségvetés és esetlegesen nem fog kelleni borotvaélen táncolni és izgulni azért, hogy minden pontosan és időben ki legyen fizetve.

 

Most beszéljünk arról is, ami viszont sikerült az elmúlt évben. Mi az, amire büszkék vagytok, amit sikerült teljesíteni?

Nem hiszem, hogy kifejezetten olyan nagy dolgokról tudnék itt most beszámolni, ami azt jelentené, hogy mi most nagyon büszkék vagyunk, mi büszkék vagyunk a picike kis apró eredményeinkre. Büszkék vagyunk arra, hogy sok ellenkező hang ellenére, a békességet, meg a községet megosztó hang ellenére is azért még vagyunk, és a többség azért igyekszik és segít az önkormányzat munkájában. Büszke vagyok például arra, hogy a nyaralóterületen lévő neves emberek többsége megkeresett és arról biztosított, hogy segíteni fog a községben a közbéke megteremtésében, és ajánlatokat tettek, hogy hogyan tudnánk ezt megoldani. Többször beszélgettem velük, ez egy nagyon jó érzés, hogy nem csak a helybeli lakosok gondolkodnak úgy, hogy a községet egyben kell tartani, hanem vannak nyaralóterületi lakosok is, akik ezt szeretnék.

Büszkék vagyunk például arra, hogy sikerült egy kis segítséggel a nyaralóterületen megoldani egy 1 kilométeres szakasznak az aszfaltozását, ami nem volt betervezve, de ami nagyon-nagyon nagy segítség a nyaralóterületen közlekedők számára. Vagy büszkék vagyunk arra, hogy az iskolánk megmaradt, hogy az iskolánkban eredményes munka folyik, hogy büszkék lehetünk akkor, amikor valamilyen iskolai rendezvényre elmegyünk, mert valóban ütőképes tanári karunk van és valóban nagyon jó gyermekcsapatunk van, akik segítőkészek és tényleg szívet melengető programokkal tudják a falut megörvendeztetni. Vagy akár ugyanezt elmondhatnám az óvodáról. Hát, ilyen apró dolgok vannak, amik lehet, hogy apróságoknak tűnnek, de mégis azt gondolom, hogy a mai világunkban nagy dolgok. Akkor, amikor azt hallja az ember a televízióban, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol már meleg ételt sem tudnak adni a gyermekeknek – nekünk még van menzánk, tudunk meleg ételt felszolgálni a gyermekeknek, fűteni tudunk az iskolában, világítani tudunk az iskolában és nem fenyegetett meg minket egyetlen szolgáltató sem azzal, hogy ki fogja kötni a világítást, vagy a gázfűtést, mert nem fizettünk. Ezek apró dolgok, de mégis azt gondolom, hogy nagy eredmények ilyen válságos időszakban. Ezekre azt gondolom, hogy joggal vagyunk büszkék.

 

Bizony nagyon nehéz a 2010-es évre tervezni - van-e olyan terv, amit mégis szeretnétek megvalósítani?

Igen, több tervünk is van, és hát igyekszünk külső segítséget igénybe venni. 2008-ban, Spányik Gábor úrral, a MAHART igazgatójával volt itt képviselő-testületi ülésen, és előtte is személyesen megbeszélésünk. Ugye akkor, 2008-ban arról volt szó, hogy megszűnik a zebegényi hajóállomás, akkor el is vitték a nagy hajóállomást és ideraktak egy kis pontont. Ha valaki előre jelezte, hogy itt szeretne felszállni, vagy itt szeretne leszállni, akkor arra lehetőséget adott a MAHART, de úgy egyébként nem állt meg menetrendszerűen a hajó. Nos, hát most, január 11-én esedékes a beadása annak a pályázatnak, amit végül nem a MAHART fog benyújtani, mert hogy ő nem pályázhat itt, viszont önkormányzat igen. Összefogott néhány önkormányzat itt a területen, közösen be fogjuk nyújtani ezt a pályázatot, ami Zebegényt is érinti. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan nagyságú hajóállomással fogunk rendelkezni, mint 2008 előtt és a hajóállomás előtti tér is át fog alakulni. Rendezett, szilárd burkolatú tereket kívánunk kialakítani, a MAHART szeretne – és ehhez természetesen mi hozzájárulunk – egy kerékpártárolót létesíteni a parton, lehetőséget nyújtva arra, hogy ha valaki hajóval eljön mondjuk Dömösről Zebegénybe, akkor itt igénybe vehessen egy kerékpárt. Azzal a kerékpárral körbejárja a területet, megismerkedik Zebegénnyel vagy környezetével, majd aztán a kerékpárját leadva a kerékpártárolóba ismét visszaszálljon a hajóra és vagy továbbmenjen Szobra, vagy vissza a kiinduló állomásra - ahol éppen a szállása van.

Aztán van egy, a Duna-partot érintő, vagy az országút és a Duna-part közötti területet érintő rész, itt a hajóállomás felé lejáró mellett van ez a terület, ahol a régi Eszem-iszom büfé volt, ott egy elég rossz konstrukciójú szerződés állt rendelkezésünkre, 10 éves határidőre. A bérlő bérelte a területet, hiszen az önkormányzat a tulajdonosa annak a területnek, viszont a felépítmény, amit felépített, az a bérlő tulajdona. Ez a szerződés 2010-ben lejár, mi azt szeretnénk, ha egy olyan bérlő jelentkezne, akinél nincsen a bérleti díj beszedésével problémánk. Ha egy olyan épületet építene rá – akár az önkormányzattal közösen is, közös tulajdonban is, vagy ugyanebben a konstrukcióban, ahol a felépítmény az ő tulajdona, az önkormányzat pedig megtartja a területét – ami a tájba illik, amit el tud fogadni a nagyon kényes ízlésű főépítészünk is, és ami egy olyan van vendéglátó helyiség, ahonnan a vendég étkezés közben a Duna-partra lát és nem az országutat kémleli. Ahol az élelmiszerbiztonsági szabályokat betartják, ami nyitva van, és ahol le lehet ülni, meg lehet inni egy frissítőt, vagy meg lehet enni valami egytálételt. Mi ilyet szeretnénk.

Terveink azért vannak, szeretnénk a Duna-partra egy kicsit többet fordítani. Szeretnénk természetesen – és ez az álmok világa, ami biztos vagyok benne, hogy 2010-ben nem fog megvalósulni – az Árpád utcát, itt az előttünk lévő utcát ugyanúgy rendbe tenni, mint a József Attila utcát, azaz teljes aszfaltborítással ellátni. És hát ha tovább megyünk, a faluban valóban a legrosszabb állapotú utcát, az Ady Endre utcát is rendbe tenni, de szeretnénk mellette a Jánoshegyi utat is megszélesíteni és ott is javítani, hiszen elég nagy a forgalom. Nincs más terület, ha a Főteret lezárjuk, ahol Zebegényt meg lehetne közelíteni, és hát ez egy nagyon keskeny út. És hát szeretnénk, ha tiszta maradna a község, ha mindig lenne annyi alkalmazottunk, hogy mindig tiszta és rendezett legyen a község és szombaton és vasárnap se legyen szemét a szeméttárolók körül. Ezeket mind szeretnénk és azt is szeretnénk, ha a gazdálkodásunk sem roggyanna meg ennek a nehéz időszaknak ellenére – de mondom ez, per pillanat úgy néz ki, hogy a vágyálmok világa. Ettől eltekintve nem mondtunk le a megvalósításáról, még ha nem is száz százalékban, de legalább részleteiben.

 

Sok sikert hozzá!

Nagyon szépen köszönöm, és hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy Neked, munkatársaidnak és természetesen Zebegény Község minden lakójának, minden nyaralójának kegyelemteljes, boldog újévet kívánjak!