Tanulmányai befejeztével Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el. Itt lehetett részese a Teleki Pál és Magyary Zoltán nevével fémjelzett földbirtokreform előkészítő munkálatainak, melynek célja a parasztság felemelkedését lehetővé tevő egészséges birtokszerkezet kialakítása volt. Embert próbáló korszakban élt, hiszen testközelből tapasztalhatta a két világháború és a trianoni békediktátum tragikus hatásait. Mindezek ellenére vagy talán éppen ezek miatt megmaradt igaz, és egyenes tartású embernek. A háború borzalmait és a hivatali munkát feledni a szentgyörgypusztai házában tudta, ahol a horgászatban és a természetben találta meg örömét. Tevékenységének egyik meghatározó eleme, az állatvilággal kapcsolatos mesék, útleírások fordítása és kötetbe rendezett kiadása volt. Munkáiban kiváló francia és német nyelvtudása segítette. Az Áprily Iskoláért Alapítvány által szervezett megemlékezésen beszédet mondott Gróf Péter, aki atyai barátként tisztelhette őt. A régész, muzeológus felidézte a 85 évet élt Bandi bácsi emberi arcát, hétköznapi életét, elköteleződését, az apai példához méltó természet szeretetét, valamint írói munkásságát. A tiszteletére összeállított műsorban közreműködött Pálmai József, Bozóki Marianna és Osvay Anna. Mezei Anna az Áprily Iskoláért Alapítvány elnöke a megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy szükség van minden olyan eseményre, ami a hit, a tiszta emberség példáját és erejét tudja mutatni a mai világunkban is. Aki ismerte Bandi bácsit, annak emlékezetében mindig megmaradnak  izgalmas könyvei, és a kedves idős bácsi, aki a szentgyörgypusztai Duna-parton vagy az Áprily-völgyben sétál.