A 2009-es év a témája mai riportunknak, milyennek találtad a Hivatal és az Önkormányzat munkáját az elmúlt évben?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, több részre kellene bontani. Egyfelől volt egy, a mindennapokra visszaköszönő, és különösen a KET (Közigazgatási Eljárásokról szóló Törvény, ami belépett a régi 57. évi 4. törvény helyére) bevezetésével összefüggő nehézség. Ez a törvény egy új, Európa-konform közigazgatást próbál bevezetni Magyarországon is. Számos módon változott az eljárás rendje, az ügyvitel, például most már a Hivatal, vegyük például az Építéshatóságot, önmaga kér be minden adatot, nem pedig az ügyfél. Az ügyfél behozza a kérelmét, vagy indítványát, s onnantól kezdve mindent a hivatal intéz, és jár el, és ezekről időközönként levélben értesíti az ügyfelet. Ez nem csak abban jelent gondot, hogy ügyviteltechnikailag ez megsokszorozza a munkát, hanem ez költségben is sokszoroz. Tehát, hogy milyen volt az Önkormányzat és a Hivatal együttműködése, erre azt kell, hogy mondjam, hogy az Önkormányzatnak az a terhe nőtt meg, hogy a Hivatal működtetésére szánt forrásait meg kellett, hogy emelje. Mindezek ellenére a Hivatal és az Önkormányzat között igazában nem mondható az, hogy bármilyen súrlódás lenne.
Ezek szerint bővült a Hivatali dolgozók létszáma az elmúlt időszakban.
Ezt lehetne mondani, de nem ez történt, nem bővült. Tehát mindezt úgy kellett megoldanunk, hogy nem tudtuk bővíteni a létszámot. Egy nyugállományba ment mérnök helyett felvettünk egy másik mérnököt, az építéshatóságon fél státusszal nőtt ugyan a létszám, de a pénzügyön ugyanennyivel csökkentettünk, így nem változott az összlétszám.
Gazdálkodás szempontjából milyen volt a tavalyi év? Tudjuk hogy a gazdasági válság és egyéb megszorítások nehezítették. Sikerült-e egyensúlyban tartani a költségvetést?
Az egyensúlyban tartás az egy érdekes kérdés, mert egyensúly van akkor is, ha az egyik felén jó sok pénz van, a másik felén meg jó sok kiadás, vagy ha egyikben sincs semmi, hanem mérlegegyenleg van. A mérlegegyenleghez nekünk tavaly durván 24 millió forint hitelt kellett felvenni. Ez nem fejlesztésre, hanem kifejezetten működésre fordítandó folyószámla hitel volt, ezzel tudtuk biztosítani a nulla egyenleget. Ez azért súlyos, mert van egy 170 millió Ft-os kötvényünk is, amit az előző 7-8 év rakott össze, szintén működési természetű kiadásokból. Azt kell mondjam, hogy ezek elsősorban nem Szob városának kiadásai, de mégis Szob város a hitelfelvevő, hanem az előbb említett térségi feladatok ellátása okán ránk nehezedő olyan szolgáltatási kiadások, amiket ugye ide telepít a jogalkotó természetesen a hozzá szükséges forrás nélkül.
Mondok egy példát: a Gyámhivatal kap egy évre 2,5 millió Ft-ot és belekerül 12-be. Az Okmányiroda tavaly kapott 4 milliót, idén 2,8 milliót fog kapni az új költségvetési törvény szerint, de belekerül 17 millióba.
Az iskolánk az saját ügyünk, ahhoz megkapjuk a költségek 53-54 százalékát, tehát 45-50 millió Ft-ot kell az iskola mellé tenni a zavarmentes szakrendszerű és egyéb oktatást kiszolgáló szükségletek biztosításához. Az óvodához is közel 30 milliót. Ez azt jelenti, hogy minden óvodás korú gyermek ellátásához közel 300 ezer forintot tesz mellé az Önkormányzat. Az iskolás korú gyermekek ellátásához pedig 130-140 ezer forintot.
Az elmúlt évben mennyire volt konstruktív, együttműködő a Testület. Volt-e olyan kérdés, amiben nagyon nehezen jutottatok konszenzusra?
Éppen a költségvetés vitája az, ami mindig nagyon nehéz döntéssel zárul, mert abszolút mindenkinek igaza van. Mert aki a sportügyeket szeretné támogatni, az azt mondja, hogy mi az, hogy a civil szervezeteket összesen 800 ezer Ft-tal támogatjuk éves szinten. Ez nevetségesen alacsony. Azt kell mondjam, hogy Neki van igaza. Ide egy 8 millió Ft-os támogatás lenne elvárható. Az összes civil szervezetnek, amiből hála Istennek nagyon bővelkedünk, van vagy 19 szervezetünk, amelyek nagyon jól működnek, tényleg a település közéletének a mozgatórugói és a jövő letéteményesei, nekik összesen ennyit tudunk adni. Illetve nagyon sok képviselő a tiszteletdíjából ad
