Pócsmegyeren fehér vászoninget viselve, egy kobozzal a kezében, a maga egyszerűségével énekelt el régi történeteket - elevenített fel történelmi eseményeket. A koboz tájegységektől függően többféle húros, pengetős hangszert jelöl, a mai magyar nyelvben leginkább a moldvai csángók lantszerű hangszerét nevezik így. A tanárként dolgozó művész elmondta, hogy manapság nagyon kevesen foglalkoznak énekmondással. Magyarországon körülbelül 10-en vannak, akik hozzá hasonlóan versbe foglalt történeteket írnak és énekelnek meg. Róka Szabolcs Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálinton kívül kevésbé ismert szerzők műveiből is szemezgetett, voltak köztük olyan költemények is, amelyek pikáns részeik miatt maradtak ki az irodalomkönyvekből. A művész a dalok között történeteket mesélt közönségének, akikkel interaktív beszélgetést alakított ki előadása folyamán. A Sylvester János Protestáns Gimnázium biológia, földrajz szakos tanára évekig mesélőként dolgozott és az énekmondás, valamint a középkori zene mellett játszik moldvai, illetve török zenét is. Róka Szabolcs munkásságát 2012-ben a Tinódi-lanttal ismerték el. A kitüntetést minden évben Sebestyén napjának előestéjén nyújtják át. A Magyar Régizenei Társaság azoknak ítéli oda, akik az adott évben a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers terjesztéséért. A háromgyermekes családapa elmondta, hogy sokrétű tevékenysége mellett életében az első helyet a családja foglalja el.