A köböre egy ősi lovas csapatjáték, amelyet harcos eleink a közép-ázsiai sztyeppéken játszottak. A Közép-Ázsiában ma is rendkívül népszerű játékot Mándoki-Kongúr István világhírű magyar turkológus dokumentálta, a lovas ügyességi játék egészen az 1920-as évekig jelen volt a kun pusztákon köböre néven. E játékban kiemelkedően fontos a lóval való tökéletes összhang, a fizikai erőnlét, a taktikai érzék és a jó csapatszellem.

A Magyar Családi gazdaság birtokán rendezett kétnapos fesztivál első napján az ifjúsági és női köbörések mutatkoztak be, majd az estét a Csürrentő együttes moldvai táncháza zárta. Másnap a baranta-csatárjáték mutatkozott be. A Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat, mottója Zrínyi Miklóstól származik: "A vitézség nem egy napi tanuság!"

A fesztiválon résztvevőket a szervezők emellett hagyományőrző kézműves foglalkozásokkal várták. Kosárfonás, népigyermekjáték készítés, szaru-faragás, bőrös mesterség. A kézműves vásáron lekvárok, szörpök, méz, méhészeti termékek, nemez és népi gyermekjáték tárgyak, és egyéb faragott szaru- és fatárgyak is megvásárolhatók voltak.  A rovás-suliban pedig gyermekek és felnőttek a rovásírás alapjait is elsajátíthatták.