A regöscserkészet az egyik legnagyobb múltra visszatekintő csoportosulás a cserkészmozgalmon belül. Tagjai azok, akik az őrsi- és a csapatélet mellett szeretnének elmerülni a magyar hagyományokban is. Éppúgy voltak képviselői a cserkészet betiltása, azaz az 1948 előtti időkben, mint a Magyar Cserkészszövetség 1989-es újraalakulása után. Csizmazia András a Magyar Cserkészszövetség regös vezetőtisztjeként feleségével ujjászervezte a magyar regös tevékenységet, ezzel egyidőben, 1989-ben alapította meg a visegrádi cserkészcsapatot. A 30 éves jubileum ünneplésére a csapat egy egész éves programtervvel készült, melynek keretein belül előadásokat, kirándulásokat szerveztek és a régi, már nem aktív csapattagokkal közös táborban vettek részt. A bál tehát az ünnepi rendezvénysorozat lezárása is. Gróf Boglárka, a visegrádi cserkészcsapat parancsnoka elmondta, hogy a bál programjait, ugyanúgy szervezték meg, mint régen. Délután népi kézművesfoglalkozásokon vehettek részt és a Szent György Lovagrend lovagi tornáját tekinthették meg a résztvevők. Az ünnepélyes zászlófelvonást követően vacsora, majd a bál megnyitása következett. A Zöldág és a Kanyargó néptáncegyüttes műsora után, melyeknek tagjai között is sok cserkész van, Csizmazia András nyitotta meg az estélyt. A bálon a talpalávalót a Rojtos zenekar, valamint Barsi Csaba és az Agyagbanda húzta. Széki, mezőségi, moldvai, szatmári és kalotaszegi táncrendre rophatták a táncot a jelenlévők. A táncrendek közötti szünetekben Budai Ilona, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar népdalénekes és előadóművész népdalokat tanított, illetve Fábián Éva székely származású mesemondó szórakoztatta a közönséget zenés-mesés előadásával, emellett tombolahúzáson és regösvetélkedőn is részt vehettek a bálozók.