A sajbázás időpontjáról többféle vélemény látott napvilágot. Magyar Eszter könyvében például Szent Iván éjjelére datálja az eseményt, de a visegrádiak más-más véleményen van ezzel kapcsolatban.
Az idei sajbázás a kora esti órákban kezdődött a készülődéssel a Duna-parton. Szebeni Imre az előre legyártott 10-12 cm átmérőjű fakorongokat izzította, a szervezők pedig zsíros kenyeret, üdítőt, és bort kínáltak a szép számmal összegyűlt érdeklődőknek és a bátraknak, akik vállalkoztak az izzó korongok elhajítására. Az eseményen minden korosztályból részt vettek, a legkisebbektől a legnagyobbakig.
A sajbázás eredetét lényegét és menetét Schandl Lajos jóvoltából tudhatjuk meg, aki sajnos már nincs közöttünk, de a 2004-ben, televíziónknak adott riportjában részletesen elmondja a hagyománnyal kapcsolatos ismereteket.
