Hadházy Sándor polgármester a fórum elején arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a patakáradások mellett még számos olyan káreset történt – ugyancsak az esőzések miatt, melyek helyreállítása szintén jelentős összegeket emészt majd fel a város kasszájából. A Tamás-hegyen megindult a löszfal, a Temetősoron földcsuszamlás történt, a Kilátó utcában is megindult a partfal, a Pázmány Péter utcánál pedig egy pincebeszakadás miatt egy épület életveszélyes állapotba került, a lakókat ki kellett költöztetni. A legnagyobb károk azonban a megáradt patakok miatt keletkeztek, melyeket független szakértői bizottság mért fel. A számítások szerint az Apát-kúti, a Bánya, a Csuka, a Lepence és a gizellamajori erőd mellett folyó Keserűvíz, ismertebb nevén Diós patak mentén keletkezett károk mértéke meghaladja a 100 millió forintot. A vis major alapnál az önkormányzat 90 millió forintra pályázott, az önrész 10 millió forint lesz. Az esőzések, partfal- és pinceomlások, valamit a patakáradások miatt összességében durván 300 millió forintos kár keletkezett. A helyreállításra az önkormányzat minden esetben pályázatot nyújtott be a vis major keret terhére, így a város kasszáját mintegy 30 millió forint önrész terheli. Hadházy Sándor hangsúlyozta, hogy a felsorolásban szereplő károk csak az önkormányzati tulajdonra vonatkoznak, hiszen vis major pályázatot csak önkormányzati, illetve állami tulajdonban bekövetkezett károkra lehet benyújtani. Az általános tájékoztató után a patakokban és azok mentén keletkezett károkról esett szó.

A magántulajdonokban keletkezett károkkal kapcsolatban a legtöbb problémát az okozza, hogy a megrongálódott hidak és támfalak magántulajdonban vannak és saját erőből épültek, de önkormányzati, illetve erdészeti tulajdonon helyezkednek el. Ezért az önkormányzat többször is tárgyalt a kárfelmérést végző független szakértői bizottság tagjaival, hogy a patakmeder részét képező hídelemek – támfal, pillér…- kerüljenek bele a vis major keretbe. Hadházy Sándor polgármester tájékoztatása szerint a kért elemek meg is jelennek ebben a szakértői véleményben, például az Apát-kúti patak esetében támfal építésére nettó 21 millió forintos tétel szerepel. Biztosat azonban csak akkor tud az önkormányzat mondani, ha a pályázat elbírálása megtörtént. A kivitelezés megkezdése előtt közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, amit azonban csak akkor lehet elkezdeni, ha az összeg már rendelkezésre áll. Ha minden jól alakul, szeptemberben elindulhat a helyreállítás, bár az egyes elemek újratervezése lelassíthatja a folyamatot – mondta a polgármester.

Hadházy Sándor szerint az lenne a megoldás, ha az önkormányzat az erdészet és a tulajdonosok együttműködésével egy egységes, ésszerű patakmeder rendezés keretén belül épülnének meg a támfalakat és hidak. Költségcsökkentő tényező lehet például, hogy egyes helyeken olyan a magántelkek elhelyezkedése, hogy elég lenne egy híd is, melyen keresztül több ház is megközelíthető. Ezek a hidak aztán önkormányzati tulajdonban maradnának. A helyzetet bonyolítja, hogy a patakmeder a Mátyás király utca felső szakaszán már nem önkormányzati, hanem erdészeti, azaz állami tulajdonban van. Hadházy Sándor hangsúlyozta, hogy az önkormányzat kész együttműködni a parkerdővel ezen területek helyreállításában. Több lakó is felvetette, hogy a közműveket is rendezni kéne, mert azok a patakmederben futnak és több helyen is rongálódtak, illetve kimosta őket a víz. Nem beszélve a csatornahálózatról, mely a patak túloldalán például nincs még teljesen kiépítve. Szintén több ingatlant is érint, hogy sok – már az 1999-es patakáradáskor – veszélyesnek nyilvánított fát nem vágtak ki, mert azt a Duna Ipoly Nemzeti Park nem engedélyezte. Ezek közül néhány most kidőlt, szerencsére nem történt nagyobb baj, de a lakók szorgalmazták, hogy most vizsgálják meg ezeket a fákat, és ha kell, vágják ki azokat, melyek veszélyesek és ha kell, ültessenek helyettük újakat. Hadházy Sándor polgármester ezzel egyetértve ígéretet tett arra, hogy a Nemzeti Park, a természetvédelmi hatóság, az önkormányzat munkatársai a lakókból megválasztott bizottság tagjaival végigjárják a területet és felülvizsgálják a korábbi döntést. Néhány ingatlantulajdonos a patakmeder változására panaszkodott Az Apát-kúti patak felső szakaszán a meder közel 1 métert mélyült és folyamatosan mossa alá a még álló támfalakat, pilléreket, lejjebb viszont szinte teljesen feltöltődött és több méter széles lett. Nagyobb eső esetén akadálytalanul folyna be a szomszédos kertekbe, illetve házba. Hadházy Sándor polgármester ígéretet tett arra, hogy a vízügyi hatóság szakembereivel végig járják a területet és további kármegelőzés címén hozzájárulást kérnek a hatóságtól a kritikus részek stabilizálására.

Hadházy Sándor polgármester a fórum végén elmondta, hogy a lakók által is preferált egységes patakmeder rendezés és közműkiépítés valószínűleg egy évnél több időt vesz majd igénybe, ezért kérte a tulajdonosokat, hogy a közművek biztonságossá tételére találjanak addig valamilyen átmeneti megoldást. Az viszont, hogy az önkormányzat milyen mértékben tud majd hozzájárulni a helyreállításokhoz, a pályázat sikerességétől függ – mondta Hadházy Sándor.