Hozzátette: Makovecz Imre sajátja egy olyan egyedi, olyan erejű látásmód, gondolkodásmód volt, amelynek csak egyik - kétségtelenül legkarakteresebb, legerősebb - kifejeződése az építészet. Elsősorban ezt a szemléletmódot tanulta meg Makovecz Imrétől, aki mindig azt mondta, hogy találják meg a saját kifejezésmódjukat, soha nem akart "kis Makoveczeket" nevelni belőlük. Tanítványként és munkatársként is tekintett ránk - emelte ki, hozzátéve, hogy 51 évesen már neki kell tanítani tovább.
    Kiemelte: közönségére mindig ráhangolódott, az akadémikus és a szőlőmunkás számára is érthetően tartott előadást. Olyan képeket vetített hallgatói elé, amilyen építészete is, amely nemcsak az észen, de a szíven keresztül is megérintette az embereket - fogalmazott Turi Attila.
    Mint mondta, Makovecz Imre munkásságában legfontosabb az az egyedi látásmód, amelyet úgy fogalmazott meg: az eget a földdel összekötni. Ez érezhető bármely templomába belépve: mintha a földből nőne ki és mintha az ég ereszkedne rá; ezt a felemelő érzést valósította meg szinte minden épületében.
    Kiemelkedő munkái között említette a sevillai magyar pavilont, a piliscsabai katolikus egyetem nagyelőadóját, a néhány hónap múlva elkészülő makói élményfürdőt, valamint számtalan templomát Pakstól Siófokon át Csíkszeredáig.
    Turi Attila hangsúlyozta: Makovecz Imre utolsó tervét, amelyet augusztusban rajzolt, mindenképpen megvalósítják, ez a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecseren egy emlékkápolna.
    Másrészt fontosnak tartja a mester szellemi végrendeletének megvalósítását, a felső-krisztinavárosi templom megépítését, amely a magyarság szentélye lenne, a katalánok Sagrada Familia templomához hasonlítható. Mint mondta, a terveket korábban egy pályázatra rajzolta meg Makovecz Imre, ebben a munkásságát jellemző minden építészeti gondolat megtalálható, munkája összegzése. Ezt a templomot meg kell építeni - mutatott rá, hiszen az utóbbi években ennek a lehetőségnek a megteremtésén fáradozott Makovecz Imre.