A Vidékfejlesztési Minisztérim tájékoztatása a helyi termelői piacok működéséről
1. Ki kaphat engedélyt helyi piac üzemeltetésére? (Helyi, vagy térségbeli önkormányzat, magánszemély, vállalkozás?) 2. Milyen eljárás keretében szerezhető be az engedély?
A helyi termelői piac üzemeltetését a fenntartónak kell bejelentenie a helyi jegyzőhöz, tehát engedély nem szükséges a nyitáshoz. Amennyiben közterületen kívánják megrendezni a piacot, területhasználati hozzájárulás szükséges, melyet szintén a jegyző ad ki.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a fenntartó nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, a fenntartó cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát, az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, a helyi termelői piac címét, helyrajzi számát, a területhasználatának jogcímét, a piac nyitvatartási idejét. A települési jegyző a helyi termelői piacot nyilvántartásba veszi.
A vásárokról, piacokról és bevásárló központokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet határozza meg az üzemeltető és a fenntartó fogalmát:
fenntartó: a vásár, piac, illetve a bevásárlóközpont helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki a vásáron, piacon, illetve a bevásárlóközpontban kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásár, piac, illetve a bevásárlóközpontban kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenység folytatásáért felelős
üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac, illetve a bevásárlóközpont vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult
3. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a piacra kijelölt területnek? (Parkolás, higiénés előírások, infrastruktúra) 4. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a piac üzemeltetőjének?
A vásárokról, piacokról és bevásárló központokról szóló kormányrendelet szerint vásár és piac olyan területen rendezhető, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése, helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve a piac jellegétől, az ott értékesített termékektől, illetve a tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.
Az üzemeltetőnek a vásár, piac, illetve bevásárlóközpont működése idején a helyszínen rendelkeznie kell az üzemeltetésére való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal.
A piac üzemeltetője a piacon árusító kistermelő nevéről, címéről, gazdasága, illetve a termelés és előállítás helyéről, regisztrációs számáról és az árusított termékekről napi nyilvántartást vezet, amelyet köteles 60 napig megőrizni.
A fenntartónak a helyi termelői piac üzemeltetése során az alábbi előírásokat kell betartania:
- Vásár, piac, vásárcsarnok csak olyan helyen létesíthető és működtethető, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti.
- A vásár, piac, illetve vásárcsarnok befogadóképességét az árusítóhelyek és a várható vásárlóközönség száma alapján kell megállapítania a vásár rendezőjének, illetve a piac és a vásárcsarnok fenntartójának.
- Vásárcsarnokban – az árusító személyek becsült számát alapul véve – az országos építési követelményeknek megfelelő számú vízvételi helyről és kézmosási lehetőségről kell gondoskodni.
- Vásárcsarnokban külön az árusoknak és a vásárlóknak nemek szerint elkülönített WC-t kell létesíteni, melyet előtérrel, szellőzővel, kézmosóval kell ellátni.
- Vásáron, piacon, vásárcsarnokban a szemét és hulladék gyűjtésére, tárolására a közegészségügyi, állategészségügyi és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelő számú, mosható, fertőtleníthető, jól záró fedéllel ellátott hulladékgyűjtőt kell biztosítani.
- Az illemhelyek és a hulladéktárolók működőképességének, tisztán tartásának, fertőtlenítésének biztosítása a vásár rendezőjének, a piac, vásárcsarnok fenntartójának a feladata.
- Az árusok számára parkolóhelyeket a vásár, piac, vásárcsarnok területén kívül kell kialakítani.
- Forgalomba hozni csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad, amelynek növényvédőszeres kezelésére előírt élelmezés-egészségügyi várakozási ideje letelt, és a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot nem tartalmaz. Az erre vonatkozó külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési naplót) az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni. Nyers zöldség, gyümölcs felvásárlásakor a termelő írásos nyilatkozatát kell beszerezni, amelyben igazolja, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket betartotta. Az írásos nyilatkozatot az árusítás helyén kell tartani.
- Kacsa- és libatojás árusítása esetén,,A tojás legalább 10 perces főzés után, vagy alaposan átsütve fogyasztható!' szövegű, jól olvasható feliratot kell elhelyezni.
- Piacon, vásárcsarnokban a gyűjtött gombát csak az erre kijelölt helyen, és más áruktól elkülönítve szabad árusítani.
- Szárított gomba piacon, vásárcsarnokban csak az előállító által lezárt, az előírásoknak megfelelően jelölt csomagolásban árusítható.
- Az elkobzott gomba megsemmisítésének feltételeit a piac, vásárcsarnok fenntartója köteles biztosítani.
- Gomba árusításánál a külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni. (107/2011. [XI. 10.] VM rendelet)
- A vásár, piac, vásárcsarnok területét a nyitva tartás alatt folyamatosan tisztán kell tartani, zárás után általános takarítást kell végezni.
- A vásár rendezője, a piac, vásárcsarnok fenntartója köteles a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló rendeletben foglalt előírások megtartását rendszeresen ellenőrizni, ellenőriztetni, és hiányosság esetén saját hatáskörében vagy a hatóságok bevonásával intézkedni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni.
- Ha a vásár rendezője, a piac, a vásárcsarnok fenntartója vagy az élelmiszer-árusító tudomást szerez az ott forgalomba hozott élelmiszertől, italtól eredő megbetegedésről vagy annak gyanújáról, gondoskodnia kell az árusítás megszüntetéséről, az árukészlet megőrzéséről, és haladéktalanul értesíteni köteles:
a) munkaidőben a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának kerületi hivatalát, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét,
b) munkaidőn kívül a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának készenléti ügyeletét, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét.
A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló VM rendelet az alábbi kiegészítő követelményeket támasztja a helyi termelői piacok üzemeltetéséhez:
- a helyi termelői piac területén lévő hulladékgyűjtő és -tároló tartályok, edények rendszeres tisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről gondoskodni kell;
- vadon termett gomba értékesítésekor a gomba-szakellenőrnek a vizsgálathoz megfelelő méretű, természetes és mesterséges megvilágítású gombavizsgáló helyet kell létesíteni, melyet az elkobzott gomba elhelyezésére szolgáló megfelelő méretű, biztonságosan zárható hulladékgyűjtővel kell felszerelni;
- közcsatorna hiányában a helyi termelői piacon keletkezett szennyvíz higiénikus összegyűjtéséről és eltávolításáról gondoskodni kell.
A piac üzemeltetőjének felelőssége, hogy a piacon árusított élelmiszerek biztonságosak legyenek. Az élelmiszerbiztonság biztosításának jogi felelőssége az élelmiszer-ipari vállalkozót, jelen esetben a kistermelőt terheli.
5. Kik árusíthatnak a helyi termelői piacon? Árusíthat-e például egy nem saját tenyésztésű állat húsából, nem saját üzemben előállított húsárut (kolbászt, sonkát, szalonnát) valaki? Árusíthat-e olyan, aki nem helyben, vagy a környéken lakik, termel?
A kereskedelemről szóló törvény értelmében a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. A definíció szerint tehát a helyi termelői piacon kizárólag kistermelők árusíthatnak. A helyi piacon árusító kistermelő csak saját nevelésű állat húsából készült húskészítményt hozhat forgalomba.
Nincs akadálya annak, hogy az ország egy távolabbi pontján gazdálkodó termelő budapesti piacokon értékesítse termékeit. Egyéb esetben azonban a termelőnek a piac fekvése szerinti megyében kell gazdálkodnia, vagy a piac 40 km-es körzetében.
6. Milyen áruféleségeket lehet árulni a helyi termelői piacon? Vannak-e mennyiségi korlátok?
A legtöbb kistermelői élelmiszert lehet a piacon árusítani, bizonyos termékek azonban nem értékesíthetők, ilyen például a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu friss húsa.
A mennyiségi korlátozások tekintetében a kistermelői rendeletben meghatározott kis mennyiségek az irányadóak:
|
Termék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenység megnevezése |
Heti maximális mennyiség |
Éves maximális mennyiség |
|
1. |
Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése |
6 db |
72 db |
|
2. |
50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése |
10 db |
120 db |
|
3. |
Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése |
2 db |
24 db |
|
4. |
100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése |
2 db |
24 db |
|
5. |
Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése |
200 db |
|
6. |
Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése |
100 db |
|
7. |
Nyúlféle levágása és húsának értékesítése |
50 db |
|
8. |
Húskészítmény előállítása és értékesítése |
70 kg |
2 600 kg |
|
9. |
Tej értékesítése |
200 liter |
|
10. |
Tejtermék előállítása és értékesítése |
40 kg |
|
11. |
Méz és méhészeti termék értékesítése |
Együttesen 5 000 kg |
|
12. |
Tojás értékesítése |
500 db |
20 000 db |
|
13. |
Hal értékesítése |
6 000 kg |
|
14. |
Növényi eredetű alaptermék értékesítése |
20 000 kg |
|
15. |
Savanyúság |
150 kg |
5 200 kg |
|
16. |
Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése |
150 kg |
5 200 kg |
|
17. |
Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése |
50 kg |
|
18. |
Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése |
50 kg |
|
19. |
Termesztett gomba értékesítése |
100 kg |
|
20. |
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlat értékesítése |
2 hl tiszta szesznek megfelelő párlat |
|
21. |
Egyéb élelmiszer értékesítése |
50 kg |
7. Lehet-e kézműves termékeket árulni?
Kézműves termékek a helyi termelői piacon nem árusíthatók.
8. Lehet-e alkoholos terméket (pálinkát, bort) árulni?
A kistermelői rendelet alapján bérfőzött, illetve magánfőzésből származó párlatot értékesíthet a kistermelő, éves szinten 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő mennyiségben. Az így megtermelt párlatot a kistermelő a helyi termelői piacokon is értékesítheti. Az értékesítésnek több, a jövedéki szabályozásban lefektetett feltétele van, egyebek mellett a jövedéki adó megfizetése és párlatzárjegy használata.
9. Lehet-e készételeket, pecsenyét, egytálételeket árulni? Büfét üzemeltetni?
A kistermelő készételt csak falusi vendégasztal keretében, illetve helyi rendezvényen kínálhat, egyéb esetben ez vendéglátó tevékenységnek minősül. A helyi termelői piacon vendéglátó-ipari termékeket forgalmazni, büfét üzemeltetni nem lehet. A helyi termelői piactól függetlenül helyi rendezvény keretében azonban a kistermelő is értékesíthet vendéglátó termékeket, illetve kitelepüléssel bármely erre alkalmas vendéglátó létesítmény is végezhet ilyen tevékenységet, a piac területén kívül.
10. Összeköthető-e egyéb kulturális, szórakoztató programokkal, szolgáltatásokkal a piac, például mutatványosok, fényképezés, aurafotózás?
A helyi termelői piac területén ilyen tevékenységek nem végezhetők. Számos olyan tevékenység kapcsolódik hagyományosan a vásárok, piacok programjához, amelyek nem függenek össze a vásár, piac élelmiszer-forgalmazási tevékenységével. Élelmiszerbiztonsági jelentősége az ilyen kiegészítő tevékenységeknek sok esetben nincs, azonban ha egyéb szabályozás úgy követeli meg, akkor a helyi termelői piactól elkülönítve kell ezeket a tevékenységeket végezni.
forrás: VM Sajtóiroda
