A Magyar Kormány törvénymódosításai miatt, 2012 és 2013 során a közigazgatásban és a közoktatásban jelentős átszervezések várhatók. Az országgyűlésben a törvénytervezetekről az általános viták lezárultak, de a részletes tárgyalások még hátravannak, ezért nem tudni, hogy ezek a rendeletek miként módosulnak – mondta dr. Dietz Ferenc polgármester a Szentendrén megtartott pedagógiai napon. Az államra nehezedő gazdasági, oktatási és szociális problémák miatt az önkormányzatokban az anyagi költségek 40-45%-a áll már csak rendelkezésre, ezért sok település hitelekből gazdálkodik. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére kerülnek majd önkormányzati hatáskörű intézmények, köztük az általános és a középiskolák is, minisztériumi irányítás alá ugyanakkor a bölcsődék és az óvodák továbbra is önkormányzati fenntartású intézmények maradnak – mondta a kistérségi társulás elnöke.

A végrehajtandó változások lényege, hogy hatékonyabb és egyszerűbb rendszer jöjjön létre a lakosság jobb kiszolgálásának érdekében. Az önkormányzatok működésében fontos módosítás lesz, hogy elkülönül a kötelezően és az önkéntesen végrehajtandó feladatok köre amellett, hogy egy minimum szintet kijelöl a kormány. 2012. január 1-jével a tűzoltóságok és egyéb megyei intézmények életében következik be az átszervezés, július 1-től a kormányhivatalok végzik a fontos közigazgatási feladatokat, szeptember 1. után az oktatásban történik meg a váltás. 2012 elején a megyei intézmények átadásra kerülnek a megyei kormányhivatalhoz, ezek pedig a minisztérium joghatósága alá tartoznak majd a jövőben. Dr. Dietz Ferenc polgármester a tűzoltóság esetében azt is elmondta, hogy az átszervezés anyagilag mit jelent az államnak és Szentendre városának.

Az átszervezések a kistérségi társulás működését is érinteni fogják. A járások életbelépésével feltehetően ez a szervezet önkéntes alapon működik majd tovább – mondta Dr. Dietz Ferenc. Az új Önkormányzati törvény értelmében módosul a 2000 fő alatti települések hatásköre, úgy, hogy a polgármesterek és a képviselők hivatalban maradnak, de önkormányzati ügyekben egy nagyobb községhez, vagy városhoz lesznek csatolva. A megyei jogú városok száma nem nőhet tovább, ennek száma 23 marad, amellett, hogy lakosságarányosan a legalább 50 ezer főt számláló városok tartozhatnak majd ide. Szentendre önkormányzata is lobbizik ilyen lehetőségért, a jobb pályázatok és egyéb előnyök érdekében, lakossága ugyanakkor csak 26 ezer fő körül mozog – mondta a város polgármestere.

Az új Köznevelési törvény esetében a bölcsődék és az óvodák maradnak önkormányzati irányítás alatt, az iskolák esetében pedig a településvezetésnek lehetősége van az úgynevezett visszaszerződésre. Ez azt jelenti, hogyha az önkormányzat szeretné működtetni az oktatási intézményt, köthet erre egy szerződést az illetékes minisztériummal, de nem tudni még, hogy ehhez milyen mértékű állami támogatás társul majd. A törvénymódosítások értelmében a gépjármű-és a helyi iparűzési adó egy része már nem önkormányzati bevétel lesz, de kérdés, hogy a kieső összeget mivel pótolja majd az állam a települések számára – érvelt Dr. Dietz Ferenc Szentendre polgármestere.

Tölgyesi Klára pedagógus, mentálhigiénés és terapeuta szakember az iskolai gyerekek agresszív magatartásáról és az azok mögött rejtőző okokról tartott előadást a pedagógiai napon. Az iskolai agresszió és a gyermekek magatartása pontos képet tükröz egy család és egy társadalom állapotáról. A magatartászavaros gyerekek szorongásos és erőszakos viselkedése nem ugyanaz, csak az eredet vezethető vissza az otthonokban és a közösségekben tapasztalható feszültségekre. A különbség az, hogy míg a szorongó gyermeknek önmagával szemben nehéz a helyzete, addig az agresszív diákkal, a pedagógusoknak és a szülőknek gyűlik mag a baja. A gyerekek fizikai reakcióiknak, egészségüknek és viselkedésüknek legtöbbször lelki problémák állnak a hátterében. Az agresszió definiálva többféle lehet. Létezik nyílt és passzív változata is. Tölgyesi Klára előadásában az anorexiát hozta fel példának, mint passzív agressziót.

Móré Zsuzsa szervezetfejlesztő szuprevizor a nevelésben fellépő, a mai kor követelményeinek jó szándékú és görcsös megfelelniakarásáról beszélt. Előadását Mindent a gyermekekért! Mi mindent a gyermekekért?” címmel tartotta meg, melyet öt alapvető pont és 4 fő vonulat köré épített. A témában olyan fontos kérdések merültek fel, mint a segítségkérés, az együttműködés, a pedagógus- szülő kapcsolata és az, hogy mivel árt a szülő gyermekének, ahelyett, hogy elősegítené a fejlődését.