A mezítlábas grófnő című könyv bemutatóján a megjelenésében különc, tetteiben rendkivüli emberről mesélt a szerző Baár Tünde a gyermekregény leendő olvasóinak a zebegényi könyvtárban.
Gróf Apponyi Franciska az 1920-as évek végén Zebegénybe költözött, ahol az egyik házat a másik után vette meg, s hozatta rendbe, majd maga köré gyűjtötte a falubeli gyerekeket és megteremtett egy varázslatos világot, melynek a „Virágegylet Zebegény” (VEZ) nevet adta. A zebegényi gyermekek mellett a Károlyi s az Apponyi család gyermekei is tagok lettek az egyesületben, amely 3 éves kortól fogadta be a gyerekeket, egészen addig, míg be nem fejezték az iskolát. Az óvodás kislányokat éneklőmadarakról, az óvodás kisfiúkat ragadozó madarakról, az iskolás lányokat virágokról, az iskolás fiúkat pedig fákról és cserjékről nevezte el. A gyermekeknek minél többet meg kellett tudni névadójukról, annak életéről és a természetről.
A grófnőnek köszönhetően , a lányok kötni és varrni tanultak, s háztartási ismeretekre is oktatták őket. Táncolni tanultak, énekeltek, sétakocsiztak, kirándultak, színielőadásokat rendeztek és létrehoztak egy botanikai gyűjteményt a herbáriumot is. Az adományokból és támogatásokból, valamint a virágegyleti vendégházak bevételéből teljes cserkészfelszerelést, táncruhát, tornaruhát és futballmezt kaptak, sőt a hidegebb napokra hosszú ujjú pamuttrikót is. A grófnő nagy ünnepeken, Húsvétkor, Karácsonykor, de Mikuláskor és más ünnepeken is megajándékozta a gyerekeket, akik ruhát, cipőt, takarót, könyvet, csokoládét, édességet vagy éppen déligyümölcsöt kaptak.
A Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska grófnő életét feldolgozó gyerek regény könyv bemutatóján a beszélgetőtárs, a Manó Könyvek szerkesztője Kertész Edina elmondta: azért vették gondozásukba „A mezítlábas grófnő” című gyermekregényt, mert a valamikori „csíkos könyvek” sorozat példáját követve értékek felmutatására, megőrzésére szövetkeztek.