Az átépítés több mint 50 millió forintos nettó összköltségből valósult meg, amelyet a társaság fele-fele részben saját és pályázati forrásból finanszírozott. A 17 méteresre magasított torony tetejére új, fából készült csigalépcső vezet, a kilátó falát függőleges fatartókkal borították. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki. A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, amelyet kizárólag az építmény belsejéből lehet megközelíteni, így a tetőn lévő, egy civil szervezet által működtetett – meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védve vannak.  

A kilátót Boldog Özsébről nevezték el. A Magyar Pálos Rendet megalakító esztergomi kanonok 1246-ban hat társával együtt vonult el a Pilis erdőrengetegébe, és az ottani barlangokban remete életet éltek, majd felépíttették a Szent Kereszt nevű monostort. Ekkorra már a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben egyre több pálos-ház alakult. Az egyetlen magyar szerzetesrendet 1308-ban V. Kelemen pápa ismerte el.  A Boldog Özséb-kilátó közelében számos középkori kolostorromot, barlangot fedezhetnek fel a látogatók, de a Zsivány-sziklák, a Pilisszentkereszti Szurdok, valamint a Som-hegyi Turistaház és a Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház sincs messze innen.

Az avató ünnepségen Dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt. Az új kilátót ezt követően P. Hesz Attila pálos szerzetes áldotta meg.