Ablonczy Balázs történész a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Kutatási területe a két világháború közti magyar történelem – Teleki Pál miniszterelnök életéről és a trianoni békeszerződés különböző aspektusairól több, nagyhatású könyvet is írt már.

A történész elmondta, hogy az egyetemen kezdett el a Horthy-kor iránt érdeklődni és ezekben az években olyan tanárokkal találkozott, akik szakmai és emberi szempontból is példaképeivé váltak.

Ablonczy Balázs kiemelte, a trianoni békeszerződés politikai és diplomáciai vonatkozásai jól ismertek már, ugyanakkor a korszak átlagemberének sorsáról, tapasztalatairól, traumáiról lényegesen kevesebb ismeretünk volt. Ez arra indította Ablonczy Balázst, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával kutatócsoportot szervezzen az eddig elmondatlan, ismeretlen történetek feltárására. A Trianon 100 Kutatócsoport magja 15–20 ember volt, de távolabbi kapcsolatban mintegy 60–80 magyar és külföldi történésszel dolgoztak együtt az elmúlt években.

A kutatócsoport által feltárt új eredményeket mutatta be Ablonczy Balázs Tahitótfaluban, előadását három nagy témakör köré csoportosítva. A történész előbb egy általános eseménytörténeti áttekintést adott, majd a „háború utáni háborút”, azaz a világháborút követő magyarországi erőszakhullámokat mutatta be a hallgatóságnak.

Ezt követően Ablonczy Balázs a gazdaságtörténeti vonatkozásokról beszélt. Trianon gazdasági következményei közül nagyon fontos az, hogy milyen évszázadok alatt kialakult piackörzeteket vagy iskolakörzeteket vágott ketté a határ. Mindez pedig bizonyos értelemben tartósabb károkat okozott, mint az erdők és bányák elvesztése.

Az előadás utolsó blokkjában a menekültek kérdését mutatta be a történész. 1918–1924 között körülbelül 4-500 ezer ember érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről, azonban a menekültek pontos számát a kevés forrás miatt ma sem tudjuk. A menekültek egy része, mintegy 40-50 ezer ember évekig vagonokban lakott.

Végül Ablonczy Balázs röviden beszélt a Történettudományi Intézet Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! című új projektjéről is, amely a Trianon 100 Kutatócsoport munkájának egyfajta folytatásaként is értelmezhető. Ennek a kutatásnak a célja az, hogy a Horthy-kort is új megvilágításba helyezzék.