A Sibrik dombon található Visegrád egyik legérdekesebb látnivalója. Nagy Konstantin uralkodása idején itt állt a Római Birodalom, s azon belül Pannonia tartomány északkeleti csücskének egyik fontos erődítménye. A lelőhelyet 1860-ban már Rómer Flóris is említette jegyzeteiben, de akkoriban az még mezőgazdasági művelés alatt állt. Az első kutatásokat Soproni Sándor végezte a területen az 1950-es években, majd az 1970-es években szintén az ő nevéhez fűződően kezdődtek meg az ásatások a 4. századi építmény feltárása érdekében. Ezután sokáig érintetlenül állt a terület majd 2013-ben egy talajradaros felvétel alapján indult el az azóta is tartó feltárás melynek részleteiről a helyszínen adott tájékoztatást az ásatásokat végző múzeum régésze. A terület nem csak a rómaikorban, hanem a középkorban is lakott volt, nemrégiben pedig egy kápolna épületét is felfedezték.
A tavalyi évben előkerült még egy nemesfémolvasztó kemence és egy XIII. századi pénzverő műhely is valamint Szent László-kori stílusú épületrészek. Az idei évben pedig az erődítmény rómaikori kapuja bukkant elő, ami két egymástól 3 méterre lévő u-alakú torony.
A megtalált liszteszsákot lezáró plombán egy 350-es évekbeli császári birtok pecsétje látható, a rómaikori táborban pedig a 370-es évekből ismert téglabélyeget is láthattak az érdeklődők. A múzeum régésze szerint az ásatások a jövőben is folytatódni fognak.
