Surányban mintegy 150 budapesti polgár, főként tisztviselők, hivatalnokok, iparosok töltötték a nyarat a 30 évek elejétől. A hívő katolikus közösségnek azonban nem volt lehetősége a vasárnapi szentmise-hallgatásra, ezért határozták el 1938-ban a templomépítést. Az egykori krónikák szerint dr. Surányi Miklós telektulajdonos ingyen adta oda saját telkét, Péchy László fővárosi mérnök, tervező építész pedig tiszteletdíj nélkül készítette el a népi stílusú épület terveit, sőt az építési munkák vezetését is adományként ajánlotta fel. A díszes mennyezetet Szücs Pál festőművész, a díszes kaput ifj. Sorg Antal mérnök adományozta. A harang szintén adományként érkezett Erdélyből. A kápolna felavatására 1941. augusztus 24-én került sor, Puszta Sándor leányfalusi plébános, papköltő szentelte fel. 

A Szent István kápolna kulturális értékekben is gazdag épület. A kapu fölötti feszület Krisztus alakját és a harangláb melletti Madonnát is Boldogfai Farkas Sándor készítette. Az elmúlt évtizedekben Feszty Masa és Molnár C. Pál egy-egy képe is bekerült a surányi kápolnába, valamint Kopp Judit több fafaragványa is. Különös egybeesés, hogy a hamarosan kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus egyik fellépője Tóth Gabi nemrég éppen itt forgatott egy kisfilmet

Az immár 80 éves surányi Szent István kápolnában évtizedek óta az ökumenikus szemlélet jegyében a reformátusok istentisztelete is helyet kap.