Szent Fábián kortársa volt Szent Sebestyén, akit latinul Sebastianusnak hívtak. Születési helye és ideje ismeretlen de minden bizonnyal 287. január 20-án halt vértanúhalált, Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején.
Sebestyén a római császári gárda tisztje volt, és a császár közvetlen környezetéhez tartozott. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni. A legenda szerint bajtársait el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is elítélték. Botokkal verték halálra, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy Lucina nevű római asszony vette gondjába, és ő temette el. Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Segítőszentként fordultak hozzá pestis és más járvány idején. A művészet vértanúságát sokszor választotta témájául mindig a kornak megfelelő ábrázolással. A szentek római naptára január 20-án emlékezik meg róla Fábián pápával együtt.
A dunabogdányi plébánia egy régi könyvében olvasható, hogy 1731-ben Friedrich Spies bíró és Martin Bonifert kérték a falu nevében a plébános Michael Franz hozzájárulását, hogy Fábián- Sebestyén napját, január 20-át, nyilvánítsa faluünneppé. Ez így is lett. Az újonnan épült templom szentélyében helyet kapott a két szent. A szobraikat Stufflesser óbudai szobrász faragta fából.
1739-től újra dühöngött a járvány, mely a lakosság közel felét elragadta. 1769-ben a pestis áldozatainak emlékére állították a Petőfi – Hegyalja – és Táncsics utca találkozásánál álló Szűz Mária szobrot, melyen Mária legyőzi a betegséget ábrázoló kígyót. A pestis a 18. század második felében többször visszatért és a falu lakosságát megtizedelte. A járvány elkerülésének reményében állították fel Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére a mai kápolna elődjét, amely sajnos az 1838-as árvíz során összedőlt. Ennek az árvíznek a magasságát tábla is jelzi, a Kossuth Lajos utca 63 szám alatti ház falán, német felirattal. A kápolnát 6 évvel később, 1844-ben építették újjá, egyszerű késő barokk stílusban. Oromzatos, vállköves, egyenes záródású kapujának zárkövébe az 1844-és évszámot vésték. Alapterülete kicsi, hosszabbik oldala 4 méter, a Tahi felé eső vége 2 méteres sugarú félkörben zárul. A tornya párkányban végződik, onnan emelkedik a hegyes csúcs tetején keresztel. Újjáépítésekkor egy 17 kilógrammos harangot kapott, melyet az I. világháborúban hadicélból beolvasztottak. A két háború közötti időszakban a kápolnát rendbehozták és új harangot is készítettek, mely az adományozók nevét viseli: Isten dicsőségére adományozta Spáth József és felesége Stágel Teréz 1930-as esztendőben, Dunabogdányban. A készítője pedig: Slezák László magyarországi aranykoszorús budapesti harangöntő mester. A torony érdekessége, hogy a lelógó zsinóron kívül semmi sem árulkodik a harangról, mivel azt beépítése után befalazták, és sehonnan sem közelíthető meg. Minden évben a kápolna búcsúnapján, január 20-án szólaltatják meg. Vakítóan fehér falai és stílusosan, arányosan kialakított szerkezete révén a környék, és egyben Dunabogdány büszkesége.
Minden év január 20-án, a kápolnával szemben, az Árpád utca végében sátrat állítanak és szentmisét tartanak a hívők, majd ezt követően a környékbeliek megvendégelik a falu többi lakóját.
Hock Ferenc a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett dunabogdányi festőművész, a község felkérésére idén restaurálta a kápolna belsejét díszítő képeket. Feri bácsi külön felhívta a figyelmet, hogy ő csak a képeket hozta rendbe, a freskókat hivatásos restaurátor újította fel.
A kápolna belsejének mennyezete boltíves, közepén egy freskó a Szentháromságot ábrázolja, melyet Scholtz Antal festett. Az oltár feletti boltozat szintén félkörben végződik, falfestése egy galambot jelenít meg, melyből sugarak áradnak. Az oltár 2 méter 20 centi hosszú, rajta feszület, valamint Szűz Mária és Jézus szobra áll. Az oltárképek melyeket Feri bácsi rendbehozott középen Szent Sebestyént ábrázolja, két oldalán egy-egy kép, Mária a gyermekkel és Szent József a gyermek Jézussal.
