A bevonulást követően Dr. Sajtos Sándor polgármester köszöntötte a vendégeket, majd külön a gyerekeket is, mivel az ő jövőbeli feladatuk ’56 emlékének az ápolása, továbbvitele és átadása az utókor számára. A polgármester beszédében kitért arra, hogy az 54 évvel ezelőtti eseményeknek nagy a jelképes értékük, mert az emberek egymásba vetett bizalma és az, hogy egymásba karolva vonultak fel, a mai napig érezteti hatását. Ma is így kell tenni, az emberek felé ki kell nyújtani kezünket, szükséges az egymásba kapaszkodás és a nyitottság ereje, mert az emberiség csak így boldogulhat.
G. Szalai István helytörténész az emlékezés jelentőségére figyelmeztetett. 1956-ra ma már nem csak lehetőség, hanem kötelesség is emlékezni. Budapesten kívül még 50 helyen dördült sortűz, többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten és Veszprémben is, ahol repülőgépekről lőtték a tüntető fiatalokat. Érdekes történelmi hasonlatra is felhívta a figyelmet G. Szalai István, mégpedig arra, hogy a Szovjetunió ugyanakkora katonai erőket mozgósított a magyar forradalom leverésére, mint 16 évvel korábban Hitler Franciaország megszállásához. Méltók csak akkor lehetünk ’56 emlékéhez, ha megértjük az akkor történt események lényegét. Annak a nemzedéknek mi ma adósai vagyunk-fogalmazott G. Szalai István.
A Sziget Hangja (Vox Insuale) Ökumenikus Kórus Zákányi Bálint vezetésével két kórusművet adott elő, Orbán György és Szilágyi Domokos: Prédikátor énekét és Csomasz Tóth Kálmán: 126. zsoltárját. A megemlékezés végén a Pollack Mihály Általános Iskola 8. osztályos tanulóinak műsora következett.
