A Mátyás Király Művelődési Ház szeretettel hívja Visegrád lakosait a hónap utolsó péntekén megrendezendő előadássorozatra, mely
2018. november 30-án, pénteken 18 órától
lesz a könyvtárban
Ez alkalommal KADA ERIKA TÜNDÉR-HATÁRON TÚL – ÁPRILY LAJOS VALLÁSOS KÖLTÉSZETE című kötetét mutatjuk be az érdeklődőknek A belépés ingyenes! Mindenkit szeretettel várunk!
NÉHÁNY MONDAT KADA ERIKA KÖNYVÉHEZ
A szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lás- sa – Ez az utolsó, befejező mondata Gárdonyi Géza Isten rabjai című gyönyörű regényének. Természetesen nem biológiai értelemben említi a szívet, hanem az ember belső világaként. Megismerhető-e tel- jesen ez a belső világ? Nem tudjuk a választ. Hogyan áll előttünk halhatatlan költőnk, Áprily Lajos emberi alakja? Szikár, barátságos öregúrként, hosszú, szürke lódenkabátban, napi teendőit intézve. Tudtuk-e akkor, hogy lángelmével találkozunk, beszélgethetünk? Tudtuk, hogy gyönyörű verseket ír, irányítja, segíti családját, szereti a tájat, gyönyörködik a természetben, eljár a bogdányi református templomba, mivel helyben nincs ennek a felekezetnek temploma. A könyv írója arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, verseiben olyan szédítő mélységek vannak, amelyeket kortársai még teljes mértékben feltárni sem tudtak, bőven hagyva erre lehetőséget az utókornak is. Kada Erika írónő azt a feladatot tűzte maga elé Tündér – Határon túl című művében, hogy közelebb hozza a magyar költészet egyik legnagyobb alakját nemzetéhez. Életrajzi összefoglalójában ír a költő édesapjáról, Jékely János Lajos gyári magántisztviselőről, édesany- járól, a szelíd és jóságos Ziegler Bertáról, aki jóval fi atal- abb férjénél. A zeneszerető apa gyermekét hegedűórákra járatja. A költő felejthetetlen gyermekkori parajdi évei után tanulmányait párizsi ösztöndíjjal fejezi be, majd hazatérve a nagyenyedi kollégium tanára lesz. Ekkor már Áprily Lajos néven megjelent versei széles körben ismertek. Megházasodik, családjával Kolozsváron él, 1929-től pedig budapesti tanár, előbb a Lónyai ut- cai, majd a Baár-Madas Református Gimnáziumban. 1943-tól élt feleségével Visegrádon, Szent György pusz- tán. Több fejezetben verseket elemez az írónő, közelebb hoz- va olvasóit azokhoz a mélységekhez, amelyek a versekben kibontakoznak. Már elismert, élvonalban ál ló költő Áprily Lajos, mégis mélységesen szerény. Személyesen ismerhettem meg elbeszélésében azt az eseményt, amikor Kolozsvárról Pestre utazva vonattal Ady Endrét pillantotta meg, amint Csucsán felszállt a vonatra és a szomszédos fülkében foglalt helyet. Bár minden bizonnyal Ady szívesen el- beszélgetett volna vele, mégis – ahogy ő elmondta -, nem merte volna megszólítana az általa nagyon tisztelt Adyt. Megismerkedhetünk a könyvből a költő tevékenysége mellett korának kiemelke dő irodalmi személyiségei- vel. Külön tanulmány foglalkozik Áprily mélységes Isten-hitével. Adyéval rokon ez a hit, valósággal sze- mélyes kapcsolata van Istennel. Így vall erről: „Hívő keresztyénként magától értetődő számomra, hogy az Örökkévaló Isten ma is jelen van. Akkor is, ha nem tudunk róla. Még nyilvánvalóbb mindez, ha vezetését, segítségét magunk keressük és kérjük.” Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Mindenható ezt a nagy embert zenéből szőtte. Hol Beethoven dübörög verseiben, hol Mozart csillog játékosan, vagy éppen Bartók imádkozik egy szép magyar népdal világában. Ugyanakkor a szépség mellett ott van a szédítő gondolati mélység. Köszönjük a Teremtőnek, hogy kortársai lehettünk, láthattuk, beszélhettünk vele. Ezzel a pár sorral ajánlom elolvasásra Kada Erika Tündér – Határon túl című könyvét. Cseke Lászlóné
