Felidézte: a kultúra korábban fölülről irányított rendszer volt, viszont az 1920-as években még 14 ezer civil szervezet működött, legényegyletek, olvasókörök, fúvós zenekarok, színjátszó körök, melyeknek tagjai aktívan részt vettek a közösségi folyamatokban, s ettől váltak polgárrá, ez segítette a polgári lét megélését. Mint mondta, ehhez a megközelítéshez kell visszatérni.     A kulturális alapellátás koncepciója gondolkodásmódbeli váltást jelent, amely szerint be kell vonni a helyi közösségeket, és velük együtt kell megvalósítani például egy kiállítást - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.     Arra a kérdésre, hogy ma miképp tud hozzájárulni a kultúra a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez, a kulturális alapellátás a megfelelő válasz - emelte ki. 
Hozzátette: a mostani konferencia a közgyűjteményi területeket fedi le, de további szakmai fórumok, konferenciák követik tavasszal minden területen országosan, hogy mire az európai uniós források megnyílnak, addigra a szakma is felkészült legyen.     A helyettes államtitkár arra kérte az intézményvezetőket, hogy legyenek partnerek a kulturális alapellátás megvalósításában.     A múzeum és közösségei - Közösségépítés a múzeumokban konferencián határon túli intézmények is képviseltették magukat.