A főszervező hangsúlyozta, hogy arra a csaknem hatszáz emberre gondolnak vissza, akit 1945 januárjában hurcoltak el Zebegényből, Kismarosról és Nagymarosról "jóvátételi munkára", "málenkij robotra", vagyis kényszermunkára a Szovjetunióba kolhozokba, bányákba, gyárakba, és akik közül sokan soha nem térhettek haza. A második világháborúban hadifogollyá tett civilek 16-45 évesek voltak, és nőket is elvittek - tette hozzá.
    A három település évek óta közösen ünnepel, ilyen nagyszabású rendezvényt azonban még nem tartottak. Erre az emlékév nyújtotta pályázati keret ad lehetőséget.
    Péntek délelőtt a három település hetedik és nyolcadik osztályosai rendhagyó történelemórán vehetnek részt, ahol a többi között QR-kód használatával kerülhetnek közelebb a múlthoz. Telefonjuk segítségével saját dédszüleik visszaemlékezéseit is meghallgathatják.
    Szombaton, a konferencián Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, tanszékvezető tart előadást, akit arra kértek fel a szervezők: világítson rá a politikai elhurcoltak és a tömeges elhurcolások közötti különbségre, valamint arra, hogy mi volt az internálás és a kitelepítés történelmi háttere. Sok érintett és hozzátartozó számára még ma sem világos, pontosan mi is történt velük - jegyezte meg.
    A rendezvénysorozat részeként bemutatnak két dokumentumfilmet: az Élni muszáj a kismarosiak, a Történelem mi vagyunk a nagymarosiak visszaemlékezéseiből készült, és mindkettő egyórás. Az archív anyagokkal gazdagított filmek nyersanyagát részben 2007-ben, részben tavaly nyáron forgatták. "Az utolsó pillanatban", ugyanis szomorú tény, hogy már csupán alig néhányan élnek az áldozatok közül.
    A Veritas Történetkutató Intézet és az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége vándorkiállítása mellett a Kismarosi Német Nemzetiségi Önkormányzat egy páratlan kiállítással készül - hangsúlyozta Néder Sarolta. A tárlat jelentős része az 1990 óta dobozban lévő archív anyagokat dolgozta fel, a mai kornak megfelelő technikákkal.
    A főszervező közölte, hogy a kutatómunka során fontos és különleges dokumentumok jutottak el hozzá, és az utolsó pillanatokban is sokan keresik meg szeretteik feldolgozatlan történeteivel. Az alkotói folyamatba pedig az áldozatok hozzátartozóit is bevonta.
    A dunakanyari svábok "virtuális múzeumaként" honlap is készült, a www.elnimuszaj.hu oldalt folyamatosan töltik fel tartalommal - mondta Néder Sarolta.

(forrás: MTI, fotó: www.elnimuszaj.hu honlap)