A fáklyás felvonulás eddig a Szent Korona másolatát őrző kiállító terembe vezetett, ahol a megemlékezők megkoszorúzták Károly Róbert képét. Idén – a lovagrend dobosainak kíséretében – a vár felső udvarába vonultak a résztvevők. Itt helyezték el ugyanis azt az emléktáblát, melyet Gubán György képzőművész, a Szent György Lovagrend tagja készített tűzzománcból Károly Róbert tiszteletére.
A megemlékezésen Gróf Péter, a Mátyás Király Múzeum régésze beszélt az uralkodóról
Károly Róbert 1323-ban Visegrádra helyezi udvartartását, ezzel Visegrád királyi székvárossá válik, ide kerül a királyi adminisztráció és kincstár, a Szent Koronát is Visegrádon, a Fellegvárban őrzik. Károly Róbert kezdte el építeni a királyi palotát, az ő nevéhez fűződik a vár felújítása is. Bár- mint azt Gróf Péter régész elmondta – Károly Róbert nem volt igazán harcias király fiával, Nagy Lajossal ellentétben, mégis uralkodása alatt történt a magyar történelem legvéresebb királydrámája, a Zách Felicián féle merénylet 1330-ban. Gróf Péter idézett Zách Felícián, néhány éve közzé tett ítéletleveléből.
Károly Róbert 1308-tól 1342-ig tartó uralkodása Magyarország egyik meghatározó korszaka volt – monda Gróf Péter, majd az 1335-ben Károly Róbert által szervezett királytalálkozó 20. századi felelevenítésének fontosságát hangsúlyozta.
Gróf Péter beszéde végén a Károly Róbert temetési szertartásáról szóló korabeli forrásból idézett, majd a jelenlévők megkoszorúzták a király képét ábrázoló emléktáblát. A fáklyás menet dobszó kíséretében vonult le a Fellegvárból.
