A királyi palotában immár hagyományosan, a tavaszi napéjegyenlőség idején, március 21-én rendezik meg a Visegrádi Kutak Napját. Kováts István régész a palota kútjairól beszélt az érdeklődőknek. Az idei program keretén belül elsőként Aradi Lajos Pilis-kutató, újságíró tartott előadást a tavaszi népszokásokról. Az évkörön belül annak idején az emberek 4 nagy ünnepet tartottak, mindegyik a nap járásához igazodott – nevezetesen a két napfordulóhoz és a két napéjegyenlőséghez – mondta Aradi Lajos. A Visegrádi Kutak Napját március 21-én, azaz a tavaszi napéjegyenlőség idején rendezik meg, így az előadó a tavaszi ünnepekről és a már lassan feledésbe merülő népszokásokról beszélt.

A tavaszi napéjegyenlőséghez egy solymász hagyomány is kötődik. Az ázsiai népek és  a honfoglaló magyarok is csak vadon fogott sólymokkal vadásztak – egészen a tartós hideg beköszöntéig. A téli napforduló után a madarak rendszerint már nem dolgoztak, a solymászok etették gondozták őket, így ők – sok vadon élő társukkal szemben - túlélték a zord telet. A tavaszi napéjegyenlőség idején aztán a solymászok, madaraik iránti tiszteletüket ily módon kifejezve, rituálisan szabadon engedték a sólymokat - úgy mondják: a napba engedték őket. Ekkor már nem fenyegetett a megfagyás és éhhalál veszélye. A madarak a természetben szaporodtak, aztán a vadászok augusztus környékén újabb példányok befogására indultak – és kezdődhetett ismét a vadászat. A solymászat mesterségéből Kovács Ervin adott ízelítőt a közönségnek.