Kubanek István, a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 6 évvel ezelőtt ezen a napon tették le a Trianoni emlékmű alapkövét, aláírták a vajdasági Tóthfaluval a testvértelepülési megállapodást, és akkor kezdődtek meg az árvíz ellenni védekezés előkészületei is. Elmondta, hogy néhány hete ellátogattak Tóthfaluba, ahol megtapasztalták a vajdasági magyarok vendégszeretetét, hűségét. Magyarország a lehető legreménytelenebb helyzetben, késsel a torkán írta alá 96 évvel ezelőtt a trianoni békediktátumot – emelte ki ünnepi beszédében Babucs Zoltán hadtörténész. Hangsúlyozta, hogy a magyar katonák becsülettel álltak helyt a nagy háborúban, ami végül az első világháborúban vereségre vitte őket, az az antant felelőtlen békemissziója volt, amelynek következtében 1918-ban rászabadították az országra a vérgőzös őszirózsás forradalmat. Csoóri Julianna és Kálna Natália játékát követően Árvavölgyi Béla református lelkész tartott szolgálatot. Elmondta, hogy a nemzetközi hírű földrajztudós, Gróf Teleki Pál készített egy térképet, amelyen a Kárpát-medencében élő nemzetek lakóhelyeit feltüntette. Ám az hiába jutott el a trianoni békediktátum megalkotóihoz, nem vették figyelembe.  Árvavölgyi Béla református lelkész szerint, Trianon fájó emlékének nem a szomszédos népek elleni gyűlölködést, hanem az Istenhez való hűség és tisztesség megnövekedését kell eredményeznie. Ezt követően Kiss Gy. László Liszt Ferenc-díjas tárogatóművész vas megyei népdalokat játszott. Miután az önkormányzat, az egyházak, az óvoda és az iskola, a Jobbik mozgalom helyi szervezete, a székely közösség, a Vitézi rend, a Tegyünk Együtt Tahitótfaluért Alapítvány, valamint a tóthfalui testvértelepülés képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit a székely himnusz és a szózat eléneklésével zárult az ünnepség.