Wittner Mária tizenkilenc évesen a forradalom első napján, a Rádió ostromakor csatlakozott a felkelőkhöz. Október 24-én került a Corvin közi csoporthoz, ahol segített a sebesültek ellátásában. Később egy másik közeli ellenállócsoporthoz, a Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozott. A fegyveres harcokból is kivette a részét. November 4-én a harcok közben megsebesült és kórházba került. 1957-ben letartóztatták, 1958. július 23-án pedig, 21 éves korában első fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, míg aztán a másodfokú bíróság 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. Tizenegy év raboskodás után 1970. március 25-én szabadult, a  „felszabadulás” 25. évfordulója alkalmából, de nem amensztiával. Az 56-osoknak az amnesztia sem járt.

A 11 évig tartó börtönt követő szabadulása után varrónőként majd takarítónőként tartotta fenn magát. Megromlott egészségi állapota miatt 1980-ban, 43 évesen rokkantnyugdíjas lett. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált híressé.  A 2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. 2006 és 2010 között az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának volt a tagja. A 2010-es választásokat követően az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja lett. A börtönben tett esküjéhez is mindvégig hű maradt, filmeken, könyvekben interjúkban félelem nélkül beszélt és beszél ma is a kommunisták kegyetlenségéről, ország-pusztításáról.

Wittner Mária 75. születésnapjára jelent meg Koltay Gábor szerkesztésében az Életre ítélve című életrajzi interjú-fűzér. A 300 oldalas interjúkötet nem csupán tiszteleg életútja előtt, de sok kérdésre választ is keres: Ki is hát valójában Wittner Mária, az egykori '56-os hős szabadságharcos? Hogyan került a 19 éves lány, szinte magától értetődő természetességgel a forradalom eseményeinek középpontjába? Mi vezette, mi vezeti elkötelezett hazaszeretetét,  elkötelezettségét a nemzet igazsága mellet – megtörhetetlenül, mind a mai napig?