Durkó István Józsué könyvének 4. részével kezdte meg köszöntőjét. Az Ószövetségi szemelvény az emlékezés fontosságára, az emberi feledékenységre és Isten nagyságára hívja fel a figyelmet. Az esemény beiktatással, fogadalomtétellel és áldással folytatódott. Nagy Kornél, Tahitótfalu egykori baptista lelkipásztora köszöntötte elsőként a frissen beiktatott lelkészt. Ezután Kovács Bálint székfoglaló igehirdetése vette kezdetét. Prédikációja során Istentől kapott meghívásáról, életéről, hivatásáról beszélt. Megfogalmazta céljait is, lelkipásztorként az Úr dicsőségére szeretné embertársai javát szolgálni. A székfoglaló prédikáció után köszöntések sora vette kezdetét. Kánai Zoltán és felesége a pócsmegyeri gyülekezet részéről, Nagy Kornélné és Steiner József a tahitótfalui baptista közösség nevében, Puszta Csaba és Lovas Vince szolgatársként adta át üdvözletét. Az ökumenizmus jegyében más vallások környékbeli elöljárói is köszöntötték az új lelkipásztort. Erdős Atilla Tahitótfalu plébánosa azt kívánta, hogy Isten gondoskodása és segítsége kísérje Kovács Bálint munkáját. Kovách Tamás református lelkész Pál apostol hű missziós társához, Barnabáshoz hasonlította Bálintot beszédében, mivel mind külső tulajdonságaiban, mind erényeiben a ciprusi ortodox egyház megalapítójára emlékezteti őt Pócsmegyer baptista lelkésze. Az utolsó köszöntőt Német Miklós, Pócsmegyer polgármestere mondta el, aki egy stabil lelki vezetőt lát a frissen beiktatott lelkész személyében.  A ceremónia Kovács Bálint zárszavával és hirdetéseivel ért véget.