Spáthné Faragó Éva, a dunabogdányi általános iskola igazgatója ismertette a nap programját, majd zongorakísérete mellett közösen elénekelték a magyarországi németek himnuszát. A Nemzetiségi Nap első előadója Schwartz Rezső restaurátor volt, aki a bogdányi kőkapukról mesélt a gyerekeknek.

Hangsúlyozta, hogy fontos azon értékek megismerése, melyek mellett az ember esetleg nap-mint nap elmegy, de nem biztos, hogy észreveszi. A három legkorábbi dunabogdányi kőkapu 1843-ból származik és még ma is látható. A bogdányi kőkapuk a barokk stílus jegyeit viselik, noha e stílus mintegy száz évvel korábban volt elterjedt. Schwartz Rezső Németországban kutatta ennek okát.

Sajnos mára már sok kőkapu elpusztult, éppen ezért lenne fontos még jobban odafigyelni a megmaradt darabokra – mondta Schwartz Rezső. A gyerekek ezután a bogdányi kőkapuk alapanygával és annak megmunkálásával ismerkedhettek meg. Három előadást is hallhattak a dunabogdányi kőbánya történetéről és az  ott folyó munkáról. Stein György és Knáb Mihály élménybeszámolóiból megrudhatták, hogy a bogdányiak nagy részének a bánya adott munkát és megélhetést, sokan - úgy mint az előadók is - már gyermekkorukban ott dolgoztak akárcsak apáik és nagyapáik.

Bonifert Ferenc, Dunabogdány alpolgámestere 38 évig dolgozott a bogdányi kőbányában és saját élményeit osztotta meg a gyerekekkel egészen a kezdetektől, amikor még minden munkát kézzel végeztek.

Az előadások után rövid szünet következett – a gyerekek és a vendégek megtekinthették a Dunabogdány múltjáról szóló kiállítást, majd közös éneklés és daltanulás következett. Elsőként az ovisok léptek színpadra.

A kicsik után az iskolások és nevelőik Vogel Norbert harmonikajátékának kíséretében vidám éneklésbe fogtak, német és sváb dalokat tanultak.

A nemzetiségi nap programjai után a gyerekek örömmel fogadták vendéglátást, jóízűen lakmároztak a művelődési ház udvarán.