A szervezetet arra hívja fel a figyelmet: a Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas vagy a fehérhátú fakopáncs. A patakokban él a kövi rák és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak. A Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz szintén megtalálható itt. 
    A WWF közölte: a terület jövőjével kapcsolatban az erdőterv bizottság dönthet. Az egyeztetések során nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Ha  továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést a vidékfejlesztési miniszternek kell meghoznia. 
    A szervezet leszögezi: természetvédelmi szempontból azt tartanák az egyetlen helyes döntésnek, ha a Duna-Ipoly Nemzeti Park alig 2 százalékát kitevő Csarna-völgyben továbbra sem lenne fakitermelés.
    A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére közölte: a Csarna-völgy fokozottan védett erdőinek területén a körzeti erdőtervezés munkálatait a közelmúltban fejezték be a területi erdészeti és a természetvédelmi államigazgatási szervek, döntés még nem született. 
    A tájékoztatás szerint az itteni erdők kezelésének lehetőségeit a tárca is kiemelt figyelemmel kíséri. A nemrég létrejött Körzeti Erdőterv Bizottság éppen ezért szakemberek bevonásával hamarosan helyszíni szemlét tart a területen. 
    A VM hangsúlyozta: a cél nem a faanyagtermelés, hanem - amennyiben indokolt és lehetséges - olyan erdőkezelési módszerek meghatározása, amelyek ennek a kivételes adottságú erdei életközösségnek az állapotát javítják. 
    A tárca közölte azt is, hogy felmerült az érintetlenség biztosítása, hogy a teljes zavartalanságnak köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti zónájaként szolgálhasson a terület. Ezeknek a lehetőségeknek a részleteit vitatják majd meg a szakemberek - közölte válaszában a VM.